Az Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program a 2015 őszi szemeszterében induló képzésre az itt található rend szerint fogadja a jelentkezőket.

Programunk témakiírásai (jelentkezéshez):



 

Témavezető: Bíró Judit, habilitált egyetemi docens

email: birojudit1@t-online.hu

A kutatás címe: A szenvedélyvezérelt viselkedések megismerésének társadalomtudományos tradíciója az európai felvilágosodás óta

A kutatási téma leírása:

Az alapvetően elméleti kutatásban interdiszciplináris értelmezési keretben és módszerekkel kerül sor a nem-normatív, szankcionált társadalmi jelenségek problematizálásának koncentrált vizsgálatára. Az elsődleges feladat a társadalmi légkört meghatározó nagy intézményrendszerek (a büntető-igazságszolgáltatás, a közegészségügy, az oktatatás-nevelés, a szociális gondozás) társadalomtörténeti, kultúrelméleti kontextualizálása, filozófiai eszmerendszerük, antropológiai, szociológiai funkcióik és diszfunkcióik elemzése a XVII. századtól napjainkig. A normatívról és a deviánsról szóló tudástartalmak, valamint a központi/állami kontroll-formák alakulásának, azaz történetiségük folyamatának feltárásával leírhatóvá válik, ahogyan a zsidó-antik-keresztény kultúrkörben a különféle kirekesztő technikák, intézménytípusok, viselkedésmódok, konfliktusformák, sajátos hatalmi mechanizmusok „rászerveződnek” a munkamegosztás rendszerébe nem tartozó és a társadalom peremére sodródott populációkra – mind a mai napig.

 

Témavezető: Bíró Judit, habilitált egyetemi docens

email: birojudit1@t-online.hu

A kutatás címe: Monád és mimézis: a műalkotásokban ábrázolt társadalmi/egyéni deviancia önmozgásai és vándormotívumai az európai kultúrkörben

A kutatási téma leírása:

A Platón és Arisztotelész óta a valóság művészi tükrözése, azaz a művészi ábrázolás lényegének tartott mimézis ebben az elsődlegesen szociológiaelméleti kutatásban a műalkotások szociológiai olvasatának esszenciájaként reprezentálódik. A monád a görög filozófiában minden létező alapja, míg a leibnizi monád elve értelmében a deviánst a „társadalmi valóság”, a létezés egyik alapját jelentő, autonóm szellemi lényként tételezhetjük.

A deviancia kérdéskörére fókuszáló teoretikai feltáró munka csak akkor lehet teljes, ha mindenekelőtt elidőz az utánzásnak az ideákra, az antikokra, majd az esztétikai alapelvekre alkalmazott középkori, reneszánsz és klasszicista mondandójánál, hogy azután rákanyarodjon az esztétikai megismerés mind a mai napig érvényes módjának tárgyalására, mely, állítása szerint, a megismerőnek is teret ad a valóság visszatükrözésében. Azonban a mindennapi tudat, még ha művészeti alkotásban szólal is meg, nem kezelhető autentikus tudományos szövegként: a megismerés eltérő módszereinek, az „objektivitás” és az „érvényesség” kérdéseinek tárgyalása ezért nem kikerülhető, csakúgy, mint a műalkotás keletkezési korának társadalomtörténeti kontextualizálása, illetőleg az adott szöveg szociológiai vonatkozásainak feltárása sem.

A végső kérdés, hogy lehet-e (azaz: hogyan lehet) évezredes szellemtudományos alapokon nyugvó értelmezési kereteket, sőt, terápiás gyakorlatokat kínálni jelen idejű társadalmi, egyéni devianciákra.

a program részesül-e támogatásban (vagy várhatóan részesülni fog)?

Publikálható produktum esetén a TáTK publikációs támogatásához lehet folyamodni.

a jövendő doktorandusztól elvárt kompetenciák.

Magas szintű elméleti tudásanyag és a kutatás elvégzéséhez szükséges módszertani felkészültség.

 

Témavezető: Bíró Judit, habilitált egyetemi docens

email: birojudit1@t-online.hu

A kutatás címe: A falukutatás reneszánsza a globalizáció kihívásában: a magyarországi szociográfia tudományos relevanciája napjainkban

A kutatási téma leírása:

A társadalmi jelenségek megfigyelésére, a társadalomra vonatkozó adatok összegyűjtésére létrejött műfaj, a szociográfia a hazai társadalomtudomány legsikeresebb és legproduktívabb, de az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult ága. A szociográfia őskorában, az 1930-as években garmadával született művek tudatosan igyekeztek leválni a századi eleji társadalomtudományról, és a társadalom konkrét leírására vállalkoztak. Ugyanakkor a módszeres megismerés, a kritikai magatartás, a rendszeresség tekintetében, nem tagadhatóan, egy sor kívánni valót hagytak maguk után. Ez a tudomány- és szellemtörténeti hagyomány mégis kínál olyan alapot, amelyen a ma szociológiatudománya tovább építkezhet, és hasznosíthat a maga számára.

Bírhat-e a XXI. században bármilyen tudományos-szakmai relevanciával a társadalom lokális leírásának a célja? Milyen lehetséges műfaji meghatározottságai vannak ennek napjainkban? A globalizáció ma érvényes és mindent átható paradigmája gát-e vagy éppen intellektuálisan mobilizáló elv-e a lokalizáció lehetséges tudományos reneszánszában, a fenntartható fejlődés terminológiájával emlegetett szakpolitikai stratégiában? Az elválasztás, a helykijelölés, a lokalitás elve elég szellemi muníciót kínál-e ahhoz, hogy a meyrowitzi glokalitás tudományos legitimásába kapaszkodva el lehessen végezni olyan terepvizsgálatokat, amelyek a Szűcs Jenő-i Köztes-Európa magyarországi területeit illetően érvényes és értelmezhető adatokat kínálhatnak?

A téma történeti meghatározottsága valóban kínálja annak lehetőségét, hogy a pusztán elméleti munkát terepmunkák sora egészítse ki, amelyek színteréül mi más is kínálkozhatna mint a két háború közti falukutatók, népi írók vizsgálati színterei Királyhegyestől Kemséig.

a program támogatása:

Az ELTE TáTK SzDI Interdiszciplináris Doktori Programjának kiemelt célja az ilyen jellegű kutatások, terepmunkák támogatása.

 

Témavezető: Bodor Péter, habilitált egyetemi docens

email: peter.bodor@gmail.com

A kutatás címe: Identitás és hétköznapi diskurzus

A kutatási téma leírása:

A kutatás során az identitás kérdéseit elemezzük, s egyebek mellett hétköznapi diskurzusokkal, fókusz csoportban elhangzott „félig-hétköznapi” beszélgetésekkel valamint narratív interjúkkal foglalkozunk. Arról szeretnénk többet megtudni, hogy miként gondolkodnak, illetve beszélnek az emberek önmagukról, s e közben más csoportokról, például Magyarországról és Európáról, és ők maguk hogyan viszonyulnak e fogalmakhoz, illetve entitásokhoz. Elemzésünk tehát hétköznapi magyar emberek nemzeti, etnikai és európai identitásának diskurzív konstrukcióira irányul. Részben a szociológia és a szociálpszichológia fogalmi belátásaira építve, részben pedig a diskurzuselemzés eszköztárát alkalmazva vizsgáljuk, hogy miközben a résztvevők Magyarországot és Európát, valamint identitásuk megkonstruálásához támpontként bevetett további társadalmi entitásokat jellemezték, azt milyen nyelvi eszközökkel s milyen kategóriákat mozgósítva végezték. Az elemzés egyik módja a „diskurzus, mint reprezentáció” felfogást követi – ezt tematikus, illetve kategóriák alapján történő elemzésnek nevezzük. Ennek során fontos kérdés, hogy egy-egy vonatkozó kategória illetve nyelvi eszköz aktuális használata milyen más diskurzusokra utal, miként „intertextuális”. Az elemzés másik módja arra irányul, hogy egy-egy tulajdonságot a résztvevők egy-egy diskurzus során milyen módon konstruálták meg. Ennek révén képet nyerhetünk arról, hogy a beszélők maguk miként viszonyulnak mondandójukhoz; ez a viszony, értelmezésünk szerint, a beszélő diskurzív módon megvalósított identitását jelzi. A kutatásokban elsősorban olyan szociológiai, pszichológiai vagy nyelvész végzettségű személyekre számítunk, akiket egyaránt érdekelnek az identitás elemzésének pszichológiai és szociológiai elméletei, valamint a diskurzus- és interjúelemzéssel járó aprólékos munka.

 

Témavezető: Bodor Péter, habilitált egyetemi docens

email: peter.bodor@gmail.com

A kutatás címe: A tekintet szociálpszichológiája

A kutatási téma leírása:

Miként a társadalomtudományok általában, a szociálpszichológiai kutatások is többnyire szóbeli és megfigyelési adatokat használnak empirikus elemzéseikhez. A vizuális észlelés nagy pontosságú megfigyelésére és elemzésére adnak módot a szemmozgás regisztrálására szolgáló, ún. „eyetracker” készülékek, melyeket a legutóbbi időkig elsősorban az észlelés alapjelenségeinek kutatására, valamint az olvasás elemzésére és internetes honlapok tervezésére alkalmaztak. Az eszköz azonban – megítélésünk szerint - a szociálpszichológiai és a vizuális szociológiai kutatások szempontjából is jelentős, eddig alig kihasznált potenciállal rendelkezik, minthogy lehetővé teszi a személyek nézési viselkedésének viszonylag természetes körülmények közt zajló megfigyelését, regisztrálását és elemzését. A kutatási projekt a szemmozgás empirikus vizsgálatának szociálpszichológiai kutatásokban történő kiaknázását célozza a TÁTK Szociálpszichológia Tanszék laboratóriumában megtalálható LC. Technologies Eyegaze Analysis System alkalmazásával. Az ezen eszköz – mely egy ún. „remote eyetracker” - segítségével végzett vizsgálatok részben a társas megismerés és viselkedés szakirodalmában már dokumentált jelenségek és összefüggések pontosabb megismerését ígérik, részben pedig olyan belátások, illetve sejtések empirikus vizsgálatát is lehetővé teszik, amelyekről mindmáig kevéssé rendelkezünk tapasztalati ismeretekkel. Miként befolyásolja a vizuális információ felvételét, az ember nézési mintázatát érdeklődése, előítéletei, különböző jártasságai és társadalmi szerepéből következő elvárásai? A képek illetve vizuális jelenetek milyen tulajdonságai befolyásolják „olvasásuk” mintázatát? Milyen társas és társadalmi változók hatnak a világ aktív észlelésének egyik vezető modalitására, a nézésre? Röviden: miként alakítják a vizuális észlelést társas-társadalmi tényezők? A kutatás során kialakított „vizuális interjú” helyzetek és kísérleti szimulációk a társas megismerés számos sajátosságát célozzák. A jelenleg folyó és előkészítés fázisában lévő vizsgálatokat az alábbi kérdések orientálják: Vajon másként néz egy gyermekeket ábrázoló képet az a harmincas éveiben lévő nő, aki - részben a társadalmi szerepelvárások miatt is - gyermeket szeretne, mint akinek már van gyermeke? És miként alakul ez a férfiaknál? Vajon másként tekintenek az előítéletes emberek előítéletük tárgyára, mint azok, akik nem előítéletesek? Ki miként tekint a csoportok azonosságát kifejező szimbólumokra, zászlókra, stb.-re? Vajon igaza volt Simmelnek, és a nagyvárosok lakói valóban kevésbé figyelnek egymásra, mint a kisvárosban élők és a falusiak, amikor a nyilvános tereket használják? A kutatásokban elsősorban olyan szociológiai és pszichológiai végzettségű személyekre számítunk, akik mind az emberi társas viselkedés fogalmi-elméleti kérdései, mind pedig tapasztalati vizsgálata iránt elmélyült érdeklődést mutatnak.

 

Témavezető: Csepeli György egyetemi tanár

email: csepeli.gyorgy@gmail.com

A kutatás címe: Magyar szociológiatörténeti biográfiák

E téma keretében a jelölt feldolgozná az elmúlt 100 év magyar szociológiájának valamely kiemelkedő alakjának életét,működését, műveit, tudomány szervező munkásságát, hatástörténetét. (Erdei Ferenc, Szalai Sándor, Kovács Imre, Hegedű András, Cseh-Szombathy László, Andorka Rudolf, Angelusz Róbert, Kemény István, Szecskő Tamás). A biográfia elkészítése során a jelölt elsődleges forrásokat, másodlagos forrásokat, maga és mások által készített interjúkat vehet alapul.



Témavezetők: Csepeli György, Örkény Antal, egyetemi tanár

email: csepeli.gyorgy@gmail.com , orkeny@tatk.elte.hu

A kutatás címe: Kisebbségi sors-alakzatok Erdélyben 1945-1989 között

A kutatási téma leírása:

A jelölt dolgozza fel az erdélyi magyar kisebbség egyes vezető, reprezentáns, értelmiségi alakjainak biográfiáját, különöse tekintettel a nemrég nyilvánosságra hozott nagymennyiségű, korábban feltáratlan titkosszolgálati adatokra. A dokumentum elemzést ötvözze az oral history, és a narratív interjú módszereivel

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: román

Ajánlott nyelvtudás: angol

További elvárások: történész, szociológus, politológus végzettség

 

Témavezető: Csepeli György, egyetemei tanár

email: csepeli.gyorgy@gmail.com

A kutatás címe: Közvéleménykutatás az államszocializmus idején Magyarországon

A kutatási téma leírása:

A jelölt az ELTE BTK Pszichológiai Intézetében őrzött forrásanyag alapján dolgozza fel a magyarországi kövéleménykutatás eredményeit, magát a kutatás belehelyezve a társadalmi-politikai kontextusba, a Tömegkommunkációs Kutató Központ történetében. A kutatás részét képezi a keletkezett adatbázisok állapotának áttekintése, digitalizálása, és elérhetővé tétele az interneten.

 

Témavezetők: Csepeli György, egyetemei tanár, Prazsák Gergő PhD tudományos munkatárs

email: csepeli.gyorgy@gmail.com , prazsak@gmail.com

A kutatás címe: Jövő internet gazdasági-társadalmi hatásai

A kutatási téma leírása:

Az internet a XXI. században messze többé vált mint kommunikációs technológia. Globális kiterjedése, a hozzáférés flexibilitása, az alkalmazások sokfélesége valamint a tárolt adatok végtelensége folytán nincs olyan területe a hagyományos szociológiai paradogmák által leírt és magyarázott életnek, mely ne alakulna át radikálisan az internet behatolása következtében. A hatás kettős irányú, nemcsak az internet hatol az életbe, hanem az élet is felköltözik az internetre.



Témavezető: Kállai Ernő PhD

email: kallaierno69@gmail.com

A kutatás címe: Integrációs kérdések és konfliktusok a cigány/roma közösségek és a nem cigány csoportok együttélésében

A kutatási téma leírása:

A több évszázados többségi-kisebbségi együttélés során a különböző cigány/roma csoportok döntően a magyar társadalom perifériájára szorult, gyakran megvetett, előítéletektől sújtott közösségként élték mindennapjaikat. Miért nem jelentett megoldást az asszimiláció vagy az integráció az évszázadok során vagy akár napjainkban? Elmaradt modernizáció vagy kiszorítás a társadalom perifériájára? Oktatás, kultúra, foglalkoztatás, megélhetési válságok, kriminalitás, demográfia, társadalmi folyamatok. A doktorjelölt lehetősége, hogy kiválasszon egy jól körülhatárolható területet, és a témát feldolgozza a 19. századtól napjainkig terjedő bármely időszak vonatkozásában.



Témavezető: Kállai Ernő PhD

email: kallaierno69@gmail.com

A kutatás címe: A nemzetiségi közösségek szerepe a magyar társadalomfejlődésben

A kutatási téma leírása:

Magyarország az államalapítás óta sok nép közös hazája. Nemzetiségi közösségek és többségi társadalom folyamatos kölcsönhatásban vannak az oktatás, a kultúra vonatkozásában csakúgy, mint az élet számos más területén. Milyen mértékben járultak hozzá németek, szlovákok, szerbek vagy más nemzetiségi közösségek a magyar gazdasági-kulturális fejlődéshez? Milyen szerepe volt a nemzetiségi oktatásnak az elmúlt másfél évszázadban? Vannak-e még nemzetiségek napjainkban? Multikulturális-e a magyar állam? Csak néhány gondolatébresztő kérdés, hogy e gazdag tematikában a doktorjelölt megtalálhassa saját kutatási területét.



Témavezető: Kovács Éva, tudományos főmunkatárs

email: kovacseva@chello.at

A kutatás címe: Közösségtanulmányok (community studies) – elmélet és gyakorlat

A kutatási téma leírása:

A nyolcvanas-kilencvenes évek posztstrukturalista elméletei, a cultural studies és a szociológiai kutatások kísérletet tettek arra, hogy újragondolják a közösség, a közösségiség fogalmait. Ezt többnyire arra a feltevésre alapozták, hogy a modern kapitalizmus olyan exkluzív demokráciákat teremtett, melyekből széles társadalmi rétegek és csoportok egyszerűen kiszorultak. A posztstrukturalista kritika végül a közösség, a közösségiség helyett a lokalitásra helyezte a hangsúlyt. A community studies módszertanilag igen feszes kutatást jelent. A holizmus elvét alkalmazza a terepmunka mint kutatási módszer keretében olyan komplex társadalmak vizsgálatakor, ahol egy közösség vagy település kiválasztásával nagyobb esély nyílik az életviszonyok teljességének érzékelésére. A kutató a közösség, a lokalitás „termelésének” mechanizmusait és összefüggéseit vizsgálhatja a választott terepen egyéni vagy csoportos kutatásokon keresztül.

 

Témavezető: Kovács Éva, tudományos főmunkatárs

email: kovacseva@chello.at

A kutatás címe: Kvalitatív módszerek és kutatások a magyar szociológiában

A kutatási téma leírása:

A szociológia sajátos szerepet töltött be az 1960-70-es években Magyarországon. A többi humán tudománynál kevésbé professzionális jellege lehetővé tette, hogy a hivatalos ideológia mellett egyfajta közszociológiai szerepet alakítson ki, megteremtve a közbeszéd nyelvezetét. Ennek a szociológiának az egyik legjellemzőbb vonása az interjúzás kutatási eszközként való alkalmazása volt. A 70-es végén a szakma bezárulása jelentős mértékben érintette a kvalitatív technikák alkalmazását is. A hatvanas évek kísérletező, kevéssé szabályozott módszertani eljárásai a survey módszerek elterjedésével és a technikai fejlődéssel párhuzamosan veszítettek népszerűségükből, s az interjús módszer a szociológia területén háttérbe szorult. Ugyanakkor nem tűnt el, hanem más tudományterületeken, illetve interdiszciplináris megközelítésekben egyre professzionálisabbá vált, önálló kutatócsoportok alakultak ki egy-egy konkrét módszertani eljárás körül. Hogyan alakult át a kvalitatív eljárások alkalmazhatóságának köre, az általa feldolgozható témák, illetve e témák milyen szerepet játszottak a szociológiában és a szélesebb nyilvánosságban? Ahhoz, hogy megértsük, az interjús technikák milyen szemszögből láttatják a társadalmi különbségek és konfliktusok kérdéskörét, hasznos összehasonlítani őket a kvantitatív kutatásokkal. A kvalitatív kutatások longitudinális elemzésével és a kvantitatív eredményekkel való összevetésével arra is válasz kapható, hogy az egyre égetőbbé váló, a nyilvánosságban sokszor etnikailag átszínezett társadalmi konfliktusok hogyan tükröződnek személyes interjúkban vagy a kvantitatív kutatások táblázataiban. Azt is megvizsgálhatjuk, hogyan árnyalják a survey-en alapuló, tehát általában állandónak tekintett attitűdök- és előítélet-kutatások eredményeit a konkrét szituációba ágyazódott, személyes eseményeket és viszonyokat elmesélő interjúk. Mit jelent például cigánynak lenni a különböző kutatásokban, mit jelent a szegénység fogalma, ha azt a különböző interjús módszerekkel, vagy survey-el vizsgálják? Mivel ezek a fogalmak, meghatározások, maguk a kutatási témák nem csupán a szociológia számára jelentősek, hanem a közbeszéd részeivé is váltak, korokat átívelő vizsgálatuk kitűnő terep annak bemutatására, hogyan alakult át társadalmunk nézetrendszere (ha átalakult) a történelmi, politikai és gazdasági változások nyomán.

  

Témavezető: Kovács Éva, tudományos főmunkatárs

email: kovacseva@chello.at

A kutatás címe: Kommunikatív emlékezet és média

A kutatási téma leírása:

A társadalmi emlékezet – kommunikatív megjelenési formáit tekintve – az egyedi kollektív tapasztalatok és tudások összesűrűsödéséből kikristályosodó történelempolitikák és a részleges és töredezett élettörténeti emlékezetek ütközőfelülete. Hosszú ideig a szociológia és a szociálpszichológia sem rendelkezett olyan tudományos eszköztárral, amely az individuumot kiszabadította volna az egyediség és megismételhetetlenség, azaz általánosításra alkalmatlanság zubbonyából. A nyolcvanas évek végén kezdődött meg az erjedés, mely az ezredfordulóra új perspektívákat nyitott az emlékezetkutatásban. A magyarországi emlékezetkutatások legújabb története részben követte a nyolcvanas évektől felszökő európai és tengerentúli „sorvasztó emlékezet-lázat”, részben maga is az emlékezet-ipar, az emlékezet-termelés szolgálatába állt, s ebben elsődleges szerepet játszottak a modern médiák. A kutató a társadalmi emlékezet működését, kommunikatív és medializált megjelenésformáit vizsgálhatja hazai és nemzetközi források bázisán illetve önálló kutatási területén.

 

Témavezető: Kovács Éva, tudományos főmunkatárs

email: kovacseva@chello.at

A kutatás címe: Látás, tekintet, pillantás - A megfigyelő lehetőségei

A kutatási téma leírása:

A tekintet, a megfigyelő problémája jó ideje foglalkoztatja a filozófiát, az irodalom- és művészetelméletet és a pszichológiát. Ezzel szemben a mainstream szociológia, antropológia és társadalomtörténet a „megfigyelő lehetőségeivel” mindezidáig elsősorban a vizuális reprezentációk kapcsán szembesült, a kép(iség) és a szöveg, megfigyelői pillantás és megpillantottság viszonya csak nemrégiben jelent meg e diszciplínák horizontján. A vizuális antropológia és szociológia eddig inkább a vizuális reprezentációk feltérképezésére vállalkozott. A vizuális konvenciók a legkülönbözőbb esztétikai formákban ikonokon keresztül testesülnek meg a nyugati kultúrákban. Ezek az ikonok határozzák meg azokat a helyeket (státuszokat) és minőségeket, melyeket az individuum a társadalomban betölt. Ebből kifolyólag a vizuális konvenciók a reprezentáció mezején találhatók. A tudomány, művészet és mindennapi élet reprezentációi a társadalomtudós számára azonos státuszt töltenek be abból a szempontból, hogy mindegyikük egy megélt vagy megfigyelt realitásból táplálkozik. A látás (és látvány) története mégsem pusztán reprezentáció-történet, hanem a test és az intézményes, diszkurzív hatalom formái közötti kapcsolatok metszéspontján megképződő „megfigyelői“ státusz története. Ez nem mond ellent annak, hogy a tekintet – ahogy azt a pictorial ill. iconic turn képviselői újabban hangsúlyozzák – primér észlelő és értelemadó folyamat. Egy olyan tapasztalat, amely nem mindig tudatosul, hanem gyakran csupán az optikai tudattalanban, azaz az anyagi világ egy olyan vizuális dimenziójában jelenik meg, melyet a társadalmi tudat kiszűr és láthatatlanná tesz. A modernitás panoptikus uralma kétféleképp operál az optikai tudattalannal. Egyfelől úgy, hogy a rendi társadalom felbomlásával „láthatatlanná” váló társadalmi különbségeket újra láthatóvá teszi, másfelől pedig úgy, hogy az elnyomottakat vonja a látómezőbe, és az elnyomók válnak láthatatlanná. A téma a visual studies iránt érdeklődőket és a kritikai megközelítéseket szívesen alkalmazókat várja a kutatás számos területéről.

 

Témavezető: Lányi András, habilitált egyetemi docens

email: land@tatk.elte.hu

A kutatás címe: Az ökológia mint politikai filozófia

A kutatási téma leírása:

Az ökológiai kritika a modern politikai filozófia előfeltevéseit érinti. Kialakulására döntő hatással volt az új baloldal programja, emberképe és társadalomfelfogása, ugyanakkor szoros rokonságot mutat a kommunitárius elmélet huszadik századi klasszikusainak munkásságával. Az irányzatok sokféleségének megfelelően a kutatás egyaránt irányulhat a politikai ökológia és a konzervatív, liberális illetve baloldali (anarchista, posztmarxista) hagyomány közötti kapcsolatokra, vagy olyan társadalomelméleti kérdések ökológiai megközelítésére, mint igazságosság, autonómia, identitás, közjó. A hazai környezetvédő mozgalom kibontakozásának, rekrutációjának és orientációjának bemutatása ugyanakkor alkalmat adhat az „egy-ügyű” zöldmozgalmaktól az ökológiai paradigmát értelmezési keretként választó elméleti és gyakorlati törekvésekig vezető út empírikus vizsgálatára is.



Témavezető: Lányi András, habilitált egyetemi docens

email: land@tatk.elte.hu

A kutatás címe: A környezeti etika megalapozásának nehézségei

A kutatási téma leírása:

Az emberi cselekvés megváltozott természete napirendre tűzte az etika kiterjesztését a természettel illetve más élőlényekkel kapcsolatos viselkedésünkre. Ez a törekvés egyrészt az etika emberközpontúságát hirdető hagyomány újraértelmezését kívánja, másrészt új megvilágításba helyezi a tudományos megismerés értékmentes objektivitásának kérdését (tények és értékek viszonyát). Milyen alapon tulajdoníthatunk a természetnek erkölcsi értéket – erre a kérdésre a második ezredfordulón számos válaszkísérlet született, a témakör magában foglalja ezek feldolgozását. A legtöbb releváns elmélet így vagy úgy a felelősség kérdésének újragondolását is napirendre tűzi, s alkalmat ad az e téren korunkban végbement fejlemények áttekintésére.



Témavezető: Lányi András, habilitált egyetemi docens

email: land@tatk.elte.hu

A kutatás címe: A fenntartható társadalom és a felelősség új dimenziói

A kutatási téma leírása:

A fenntarthatóság sokak szerint a bevettől eltérő politikai és erkölcsi elvek recepcióját, illetve etika és politika viszonyának újragondolását kívánja. Ez a vállalkozás jelentős eszmetörténeti előzményekre támaszkodhat. Ezek sorában megkülönböztetett figyelmet szentelünk Hans Jonas, Emmanuel Levinas, Charles Taylor és Alasdair Macintyre munkásságának, illetve a hermeneutikai és fenomenológiai irányzatok tanulságainak. A téma kutatója azonban választhatja az elvek megvalósítására irányuló közösségi kezdeményezések, intézmények, kommunikációs formák empirikus vizsgálatát is.



Témavezető: Lányi András, habilitált egyetemi docens

email: land@tatk.elte.hu

A kutatás címe: Lokális ökopolitika: a fenntartható vidékfejlesztés a hazai tapasztalatok tükrében

A kutatási téma leírása:

A témába vágó hazai empirikus kutatásokhoz kapcsolódó tanulmányok középpontjában globalizáció és lokalizáció kérdése, az önrendelkezés társadalmi-gazdasági feltételei, a helyi forrás alapú gazdasági szemlélet, a falusi társadalom átalakulása és a hazai fejlesztéspolitika trendjeinek tanulmányozása állnak. A közösségi vállalkozások és fenntartható közösségek, a helyi forrás alapú, tájadottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás megteremtésére tett kísérletek kerülnek érdeklődésünk fókuszába.



Témavezető: Murányi István, egyetemi docens

email: muranyi@chello.hu

A kutatás címe: A jelen múltja, a múlt jelene: fiatalok társadalmi-politikai aktivitása és radikalizmushoz való viszonya

A kutatási téma leírása:

A nemzetközi MYPLACE projekt ("Mapping Youth Social Participation And Civic Engagement", SSH-2010 - 5.1.1 Democracy and the shadows of totalitarianism and populism: the European experience. www.fp7-myplace) 16 ország 14 egyetemének (kutatóintézetének) együttműködése alapján, interdiszciplináris (szociológia, politikatudomány, antropológia, pszichológia) megközelítéssel és módszertannal - a "grounded theory" paradigma alapján - arra kíván válaszolni, hogy a totalitarizmus és a populizmus , mint politikai és történelmi örökség miként befolyásolja - a gazdasági recesszió, valamint a szélsőséges politikai pártok és mozgalmak előtérbe kerülésével jellemezhető jelen kontextusban - az európai fiatalok társadalmi-politikai részvételét. Az empirikus kutatások a vizsgált 15-26 éves korcsoport politikai és civil részvételének, attitűdjeinek (kérdőíves survey) , a részvétel jelentéstartalmának (kvalitatív interjúk) és a tényleges állampolgári részvétel, valamint a politikai aktivizmus (etnográfiai esettanulmányok) feltárására irányulnak. A kutatásban résztvevő hallgatónak lehetősége van a választott téma összehasonlító elemzésre is (a magyar team elsősorban a közép-európai klaszter - magyar-szlovák-horvát - analízisét tervezi).



Témavezetők: Örkény Antal, Székelyi Mária egyetemi tanárok

orkeny@tatk.elte.hu ; szekelyi@caesar.elte.hu

A kutatás címe: A KSH 2000-es és 2010-es időmérleg felvételének másodelemzésére

A kutatási téma leírása:

A 2000-es és a 2010-es KSH által végzett időmérleg-felvételek kiváló lehetőséget biztosítanak a magyar társadalom szerkezetének rekonstrukciójára. Az adatbázis lehetővé teszi a különféle tagoltságok összefüggéseinek, összekapcsolódásainak megismerését, és a komplex tagolódás egyes szegmenseiben kialakuló társadalmi miliők megragadását. A hazai irodalomban Róbert Péter elemzése vállalkozott a hagyományos strukturáló tényezők hatása változásainak feltárására az 1982 és 1998 között időszakra vonatkozóan. Elemzésének eredményeként leírta, hogy a státusinkonzisztencia csak az 1982–1992 közötti időszakban csökkent, 1992 és 1998 között nőtt. A hagyományos strukturáló változók közül a teljes időszakban csak az iskolai végzettség és az életkor hatása növekedett, a foglalkozási osztálypozíció, a jövedelem és a lakóhely hatása nem nőtt. A korábbi kutatásoknak nem sikerült a struktúraképződés módjában bekövetkezett változások kérdését megnyugtatóan tisztázni. Ennek részben az az oka, hogy a folyamat jelenleg is zajlik. A társadalmi struktúra megrajzolása, a struktúraképződés folyamatainak vizsgálata nagymintás kutatást igényel. Olyan másodelemzésre nyílik mód, amely a társadalmi cselekvések, attitűdök magyarázó modelljeiben vizsgálja a társadalmat strukturáló dimenziók hatásait és az azokban bekövetkezett változásokat. Az időmérlegek pontos vezetése azt is lehetővé teszi, hogy információkat szerezzünk a fekete-, illetve a szürkegazdaságban közreműködő csoportokról. Ezek a kiterjedt, de nehezen körülhatárolható csoportok azonban egészen eltérő miliőkből állnak össze, s bár szervesen kapcsolódnak a legális munkamegosztáshoz, a közreműködők helyzete jelentős eltéréseket valószínűsít.



Témavezetők: Örkény Antal, Székelyi Mária egyetemi tanárok

orkeny@tatk.elte.hu ; szekelyi@caesar.elte.hu

A kutatás címe: Constructing Border Ethnic Identities and migration experiences along the border of EU (ENRI research 2010)

A kutatási téma leírása:

The proposed research project “Interplay of European, National and Regional Identities: nations between states along the new eastern borders of the European Union” is aimed at a deeper understanding of the ways in which the modern European identities and regional cultures are formed and inter-communicated in the Eastern part of the European continent. In this project we aim to galvanise these three perspectives on the dynamic relationships between identities and state restructuring. More specifically the project explore the ways in which European, national and regional identities are constituted and negotiated through individual and group narratives and practices within an increasingly complex set of institutional arrangements. The project explores the interrelation between individual identities (increasingly complex), group identities (where there is a growing significance of cosmopolitan and European identities parallel to national and regional identities), and institutional frameworks (still dominated by the state, but with the increasing significance of non state actors). The broader post-socialist space offers different contexts within which we can explore the changing relationships between identities, nations and states. These are for example: post-communist Eastern European countries; post-soviet countries with a historical claim on nation and state; post-soviet nation-states that emerged within the boundaries of the Soviet republics; post-imperial state and nation in the case of Russia.

 

Témavezető: Örkény Antal egyetemi tanár

orkeny@tatk.elte.hu

A kutatás címe: Az esélyegyenlőtlenségek újratermelésének társadalomstatisztikai és szociológiai magyarázatai

A kutatási téma leírása:

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról törvény szellemében és előírásai alapján a 2007. évi LXXXVII. törvény által módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132.§ (6) bekezdése alapján a települési önkormányzatok kötelesek megalkotni a helyi intézmények Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét a közoktatási szolgáltatást igénybe vevő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása sikeressége érdekében. Ez a településszintű dokumentumtömeg, mely évről évre bővül és jelenleg több mint 1000 magyarországi települést fed le, kiegészülve az elérhető statisztikai forrásokkal és az elmúlt évtizedekben a témában folytatott szociológiai kutatásokkal páratlan lehetőséget kínál a közoktatás terén megnyilvánuló szegregációs és szelekciós mechanizmusok bemutatására, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók hátrányos esélyeinek feltárásra, a diszkrimináció, a szegregáció, és a társadalmi leszakadás jelensége rejtett okainak elemzésére.



Témavezető: Papp Richárd, habilitált egyetemi docens
email: pappriki@gmail.com

A kutatás címe: Társadalmi jelenségek kulturális antropológiai elemzése
A kutatási téma leírása:

A kulturális antropológiai kutatások lehetővé teszik a társadalmi jelenségek mikro szinten való elemzését. Milyen hatással vannak a makrotársadalmi folyamatok egyes közösségek életére, kisebb társadalmi egységek kulturális gyakorlatára, illetve hogyan alakíthatják a kisközösségek, társadalmi rétegek, csoportok, szubkultúrák a társadalmi folyamatokat? A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások ezekre a kérdésekre egy adott csoport részletes elemzésével tudják megfogalmazni a válaszlehetőségeket. A kulturális antropológiai elemzések ezáltal lehetővé teszik a társadalmi-kulturális rendszerek (pl. gazdaság, politika, vallás, művészet) és komplex társadalmi jelenségek (pl. globalizáció, adaptáció, etnikai konfliktusok) értelmezését és mélyreható megismerését. A program célja, hogy a doktorandusz hallgatók képessé váljanak a társadalmi folyamatok kulturális antropológiai megközelítésének, elemzésének elsajátítására és feldolgozására.



Témavezető: Prazsák Gergő PhD tudományos munkatárs 
email: prazsak@gmail.com

A kutatás címe: Értékek kulturális összehasonlító kutatása

A kutatási program vázlata:


A kultúra, mint az ember „második természete” megszabja a társadalmilag teremtett valóság észlelését, s egyben kijelöli a cselekvés társadalmilag elfogadható céljait és eszközeit. A kultúra, akárcsak a társadalmi identitás szűkebb és tágabb körökben van jelen, érvényesül. Társadalmi identitásunk szűkebb körei nem csak földrajzi, hanem kulturális értelemben is leképeződnek, ezért az értékek vizsgálata elvezet a (szub)kultúrák vizsgálatához (prostituáltak, szenvedélybetegek, hajléktalanok, de a deviáns csoportokon kívül pl. a városokból „elvonuló”, „bio-életformát” választók is sajátos, önként vállalt vagy kitaszított és megbélyegzett értékközösségeket, szubkultúrákat alkothatnak). A szubkultúrák azonban nem a légüres térben léteznek, hanem egy-egy nagyobb kulturális egység részeként (mely egyaránt körvonalazható a jogi értelemben felfogott ország, vagy a nem jogi értelemben felfogott nemzet, kultúra szintjén). Amennyiben a normális megismeréséhez az abnormális megismerésén keresztül vezet az út, úgy a „deviáns” megismerése elvezet a többségi kultúra által nem deviánsnak tartott megismeréséhez. Természetesen kérdéses az is, hogy mi tekinthető többségi kultúrának: a nemzeti vagy esetleg egy magasabb szerveződési szinten megjelenő, de a szerveződési szintek minden rétegét átjáró kultúra. A társadalmi, kulturális identitás tágabb, országhatárokon átívelő szintje ugyancsak relativizálja a nemzeti kultúrát, és ebben az értelemben egy-egy ország társadalma is deviáns lehet egy országközösség társadalmához képest (pl. EU, európai identitás). Vezethetnek-e a többszörös társadalmi identitások szétdarabolt értékrendszerekhez, melyek voltaképpen anómikus társadalmat tárnak elénk? A társadalmi, kulturális identitás különböző szintjein jelentkező anómiák társadalmi konfliktusokhoz vezethetnek, melyek állandósulhatnak (és így megoldásra várnak), de a rosszul strukturált konfliktus megoldások a konfliktusok elszenvedőit el is üldözhetik. A kutatás során a társadalmi identitás táguló körei szerint hasonlítjuk össze a különböző (nagy)csoportok értékrendszereit. Ahogy az értékek kutatása számos tudományterületet érint (filozófia, pszichológia, gazdaság, antropológia, művészetek) az alkalmazott módszerek tekintetében sem lehet teljesen egységes a kutatás. A kutatás részét képezi az is, hogy a kultúra különböző táguló körei szerint megtaláljuk a vizsgálat szempontjából előnyös módszereket. További megoldandó problémát jelent, hogy az egyéni cselekvések motivációt, céljait jelentő értékek azonosítása nem minden esetben egyértelmű, ugyanis egyrészt a mimikri (a cselekvők nem minden esetben vannak tisztában a követett értékekkel), az álcázás (a cselekvők nem feltétlenül akarják elmondani értékeiket), a hipokrízis (a cselekvők szeretnek jobb színben feltűnni, mint amilyenek valójában) megnehezítik az értékekhez való hozzáférést. Másrészt az értékek „elbeszélése” nem felel meg szükségszerűen a cselekvések során realizálódó értékeknek (gyakran kontextus függők). Ezért a kutatás során kvantitatív (survey, kísérleti) és kvalitatív (megfigyeléses, művészi) módszereket is alkalmazunk, melyek megfelelő kombinációjának kifejlesztésével kerülünk közelebb az (szub)kulturális meghatározottságot jelentő értékrendszerekhez.


 

Témavezető: Rudas Tamás Dsc, egyetemi tanár

email: trudas@elte.hu

A kutatás címe: Adatgyűjtési módok és oksági vizsgálatok

A klasszikus módszertani igazságot, amely szerint oksági következtetések levonására csak randomizált kísérletek alkalmasak és ez megfigyeléses vizsgálatokból származó adatok alapján nem lehetséges, az utóbbi évtizedek néhány eredménye új megvilágításba helyezte. Ugyan a legtöbb elemző továbbra is egyetért abban, hogy megfigyeléses vizsgálatok esetén a kezeltek és nem kezeltek összehasonlítása bizonyos egyszerűen megfigyelhető jellemzők szerinti illesztés után sem alkalmas oksági következtetések levonására, a propensity score alapú illesztés majd oksági következtetések levonása egyre népszerűbbé válik. Sokan ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy ez utóbbi eljárás csak akkor helyes, ha a kezelt és nem kezelt csoportokba történő allokáció, ha nem is véletlenítés alapján történik, de egy bizonyos értelemben elhanyagolható hatású. A kutatás célja annak megvizsgálása, hogy vannak-e olyan adatgyűjtési eljárások (a feltételt nyilvánvalóan kielégítő véletlen allokáción kívül), amelyek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal. Ezek az adatgyűjtési eljárások, ha léteznek, a tervezett kísérlet és a megfigyeléses vizsgálat között helyezkednek el. A kutatás célja annak eldöntése is, hogy itt három típusról van szó vagy esetleg az adatgyűjtési módszereknek egy egész kontinuuma létezik, amelyen a randomizált kísérletek és a megfigyeléses vizsgálatok két szélsőséges helyzetet írnak le. Számos adatgyűjtési eljárás létezik, amelyek elhelyezkedése a két szélső érték között vizsgálható. Ilyenek a kutató megfontolásán alapuló allokációk, a valamilyen eredmény elérése érdekében történő allokációk vagy az un. természetes kísérletek. A probléma társadalomtudományi relevanciája kiemelkedő, mert az esetek túlnyomó többségében a szakpolitikai döntések megalapozását szolgáló adatgyűjtések nem randomizált kísérletek (nem is lehetnek azok) és emiatt az ilyen elemzések érvényessége erősen megkérdőjelezhető.

 

Témavezető: Síklaki István, habilitált egyetemi docens       
email: istvan.siklaki@gmail.com

Kutatás címe: A társas befolyásolás jelenségei

 

Témavezető: Síklaki István, habilitált egyetemi docens

email: istvan.siklaki@gmail.com

Kutatás címe: A kommunikáció mint cselekvés

 

Témavezető: Síklaki István, habilitált egyetemi docens

email: istvan.siklaki@gmail.com

Kutatás címe: Tudatos és tudattalan folyamatok a szociálpszichológiában

 

Témavezető: Szabó Ildikó, egyetemi tanár

email: szabil46@gmail.com

A kutatás címe: Az állampolgári magatartások mintái egyetemi hallgatók körében

A témakör annak kutatására irányul, hogy egy adott felsőoktatási intézményben milyen állampolgári magatartási eszmények, minták jellemzik a hallgatókat, ezek milyen forrásokból táplálkoznak (család, kortársak, oktatók, mértékadó közéleti szereplők, médiumok stb.). A téma kutatásában kiemelt fontossága van a társadalmi konfliktusokkal kapcsolatos felfogások, a társadalmi részvételre jellemző morális dilemmák feltárásának. A témakör részét képezi az internetes felületek és tartalmak magatartásformáló szerepének elemzése. Módszerek: empirikus adatbázisok másodelemzése, különböző kvantitatív és kvalitatív módszerek alkalmazása.



Témavezető: Szabó Ildikó, egyetemi tanár

email: szabil46@gmail.com

A kutatás címe: Az egyetem mint szocializációs közeg

A témakör lehetőséget kínál annak vizsgálatára, hogy az egyetemi évek alatt milyen közösségek, kapcsolatrendszerek alakulnak ki, és hogy ezek milyen értékek mentén szerveződnek. A témakörön belül lehetőség van a csoportszerveződések tényezőinek és folyamatainak vizsgálatára. Módszerek: egyéni és csoportos interjúk, résztvevő megfigyelések.



Témavezető: Szabó Ildikó, egyetemi tanár

email: szabil46@gmail.com

A kutatás címe: A humoros politikai narratívák, mint a kommunikatív cselekvés sajátos formái

A témakör lehetőséget kínál a különböző politikai korszakok jellegzetes politikai narratíváinak elemzésére abból a szempontból, hogy ezekből az adott politikai rendszer milyen vonásai rajzolódtak ki; hogy milyen szerepet játszottak a politikai identitásokban, valamint, hogy az adott időszakot milyen humorpolitika jellemezte. A témakör részét képezi a napjainkra jellemző rendszerkritikus és rendszerkonform internetes politikai humor elemzése is.



Témavezető: Szabó Márton, egyetemi tanár

email: szabo@mtapti.hu

honlap: www.szabomarton.e3.hu

A kutatás címe: A politikai valóság diszkurzív vizsgálata

A kutatási program vázlata: A politikai diskurzusok a politikai valóságnak nemcsak tükrei, hanem alakító-formáló tényezői is, ezért a politikai diskurzusvizsgálat nem „nyelvvizsgálat”, hanem a politikai valóság természetének és működésmódjának kutatása. Ehhez hatalmas empirikus anyaga áll rendelkezésünkre, hiszen a politika cselekvő résztvevői folyamatosan beszélnek, méghozzá tétre menően, így a politikai valóság mint értelmezett és értelmezési formák (Pierre Bourdieu) sokasága áll előttünk. Vagyis nemcsak a direkt beszédformák bírnak jelentéssel, hanem a politika minden rögzült ténye, így a diskurzuselemzés kiterjeszthető a politika egészére: cselekedetek, események, szervezetek, intézmények, politikai tárgyak, valamint politikai problémákra: egyenlőtlenségek, diszkrimináció, nemzetei és nemzetiségi kérdések, globalizáció, kormányzás, konfliktusok, civil mozgalmak, stb. A lényeg: az elemzés során a kutató nem igazságot akar osztani, s nem is a „tutit” akarja megmondani, hanem a vonatkozó különböző értelmezések feltárására törekszik, s ehhez kapcsolódva alakítja ki saját álláspontját. A kutatáshoz használhatók a hagyományos kvalitatív metodológiák, még inkább a szemléletében és módszerében megújított eljárások, amelyeket új metodológiáknak vagy interpretatív (értelmező) módszereknek nevezünk. A politikai diskurzuselemzés módszertanilag nyitott, nincs vizsgálati kánonja, igyekszik felhasználni a humán- és a társadalomtudományok, mindenekelőtt a szociológia, az antropológia, az irodalomtudományi és a nyelvészeti elemzések tapasztalatait, azaz az elemzés interdiszciplináris jellegű. A kutatás pontos szabályokat követ ugyan, de ezek alkalmazásának módjai nem adhatók meg előzetesen, ezért is kíván a politikai diskurzuselemzés a kutatótól nemcsak következetességet, hanem vizsgálati tárgyához igazodó elmélyültséget és invenciót is. A fentiekből adódóan a konkrét kutatási téma meghatározása nyitott, a pályázó érdeklődése alapján választató ki a témavezetővel történő konzultáció alapján.

 

Témavezető: Szabó Márton, egyetemi tanár

email: szabo@mtapti.hu

honlap: www.szabomarton.e3.hu

A kutatás címe: Diszkurzív elméletek

A kutatási program vázlata: A témakiírás az elméleti érdeklődésű doktoranduszok számára kínál kutatási programot és disszertációkészítési lehetőséget. Ehhez fontos tudni, hogy meglepően nagy számban dolgoztak ismert és kevésbé ismert kutatók-tudósok a társadalomtudomány több területén, akik a társadalmi és a politikai valóság elméleti értelmezését úgy kísérelték meg kidolgozni, hogy egyrészt nem valami egységes, rendszerszerű végső magyarázó elvet vagy struktúrát kerestek ehhez, másrészt úgy gondolkodtak a valóságról, hogy abból nem iktatták ki már a megismerés előtt az ember értelemadási tevékenységét, merthogy az igazi” valósága éppen a szavakon és az emberi értelmezéseken túl található. Közöttük vannak filozófusok, szociológusok, antropológusok, nyelvészek, politológusok egyaránt. Ezen kutató tudós személyek közé sorolható például Hannah Arendt, Paul Ricœur, Michael Oakeshott, Harold Lasswell, Pierre Bourdieu, Reinhart Koselleck, Chaim Perelman, Murray Edelman, Clifford Geertz, Kari Palonen, Chantal Mouffe, Ernesto Laclau, sőt néhány régi retorikus is, és mások. A kutatás során kidolgozható egy-egy kutató munkássága, annak bizonyos részei, elvégezhetők összehasonlító vizsgálatok, és egy vagy több teoretikus kérdés részletesen is kimunkálható. A kutatáshoz és a disszertáció készítéséhez elengedhetetlen annak az idegen nyelvnek az ismerete, amelyen az adott szerző publikált.

 

Témavezető: Z. Karvalics László, habilitált egyetemi docens

email: zkl@hung.u-szeged.hu

A kutatás címe: Interdiszciplináris és kontextuális Internet-kutatás

A kutatási program vázlata:

Az Internet változásaival, fejlődésével foglalkozó elemző és leíró irodalom hatalmas, szakmai konferenciák tömegei ontják az empirikus eredményeket. Egyáltalán nem mindegy azonban, milyen kontextusban vagy milyen metaforák mentén értelmezzük a legfrissebb fejleményeket vagy akár az Internet történetének korábbi szakaszait: a történeti, kulturális, civilizációelméleti, társadalmi, gazdasági és más szempontok sokféleképpen szólnak hozzá a tudománytörténet korábbi diskurzusaihoz, és teremtenek egyidejűleg újakat. Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy sikeresen feltárjunk és átfogóan bemutassunk egy releváns fejleményt, aspektust vagy tématerületet az Internet-univerzumból, hanem az, hogy mindezt átfogóbb témavilágok részeként tudjuk tárgyalni, elméleti és történeti makrostruktúrákba tudjuk helyezni. A téma elsősorban desk kutatást igényel.



Témavezető: Z. Karvalics László, habilitált egyetemi docens

email: zkl@hung.u-szeged.hu

A kutatás címe: A kontrollstruktúrák alakváltozatai - egy alternatív rendszerfogalom a társadalomelméletben

A kutatási program vázlata:

Norbert Elias már a kibernetika 20. sz. közepi fordulata előtt a kontrollstruktúrák működésével ragadta meg a társadalmi változás jellegzetességeit. James Beniger és A.L. Shapiro pedig az információs társadalom ill. az Internet kontextusában használja központi leíró fogalomként a kontrollt, a kontrollválságot és a kontrollforradalmat. A kontrollstruktúrák makroszintű adaptációs és irányító mechanizmusok, amelyek vizsgálata új interpretációs lehetőségeket nyit a teljes világtörténeti folyamat, a kapitalizmus kialakulása és válsága és a kortárs gazdaság, politika, társadalom és kultúra elemzésében. Az elmélettörténet és a kritikai társadalomelmélet iránt érdeklődők számára ajánlott téma, sok olvasással és leírási-modellezési kísérlettel.



Témavezető: Z. Karvalics László, habilitált egyetemi docens

email: zkl@hung.u-szeged.hu

A kutatás címe: Az információs társadalom és gazdaság fejlettségének mérése

A kutatási program vázlata:

Még mielőtt versenyképességi szempontból vált volna fontossá, hogy különböző felkészültségi (readiness) és fejlettségi rangsorokkal és listákkal lehessen követni az egyes országok változó teljesítményét ill. a változás dinamikáját, a múlt század hatvanas éveinek elejétől már önálló kutatások sora kezdte el vizsgálni az információ-és tudásgazdaság mutatóit, az ebben a szektorban foglalkoztatottakkal kapcsolatos trendeket és állapotokat, az információs-és tudásjavak fogyasztását, a kommunikáció makromutatóit. Mind a mai napig nem alakult ki azonban egységes módszertan arra, hogy milyen indikátorokkal mérjük az ipari korszakot felváltó információs társadalmi állapot mint fejlettségi szint „elérését”, illetve az e szint elérését követő haladottabb állapotok, „fokozatok” sajátosságait. A téma elsősorban statisztikai felkészültségű és érdeklődésű hallgatók számára kínál izgalmas lehetőségeket.

 

Témavezető: Takács Judit PhD kutató        
email: takacs@socio.mta.hu

A kutatás címe: Homofóbia, transzfóbia, HIV/AIDS stigmatizáció heteronormatív társadalmi környezetben
A kutatási program vázlata:


A 21. század eleji Magyarországon a társadalmi elismerés megszerzésének főbb színterein, így például az iskolában vagy a munkahelyeken, a megbecsülés kivívásának egyik alapvetően szükséges feltételeként mutatkozik a heteronormativitás követése. A szexuális stigmát átörökítő kulturális ideológiaként is értelmezhető heteronormativitás a kulturális imperializmus (Young 1990) egyik formája, melynek keretében a domináns – itt: heteroszexuális – többségi csoport egyetemes emberiként tételezett tapasztalatai és kultúrája olyan normaként tűnik föl, melytől eltérni csak a deviancia és a kisebbrendűség irányában lehet. A heteronormatív társadalmi működés társadalmi tünetei a leszbikus, a meleg, a biszexuális és a transznemű (LMBT) vagy annak vélt emberek ellen irányuló rendszerszerű erőszak megnyilvánulásai. A heteronormatív strukturális elnyomás eredményeként az LMBT emberektől gyakran szinte feltűnés nélkül, olyan mindennapi gyakorlatok által tagadják meg a teljes körű társadalmi részvétel lehetőségét, melyek a többség számára magától értetődő, megkérdőjelezetlen társadalmi normákból és intézményes szabályokból adódnak.  

A nem heteroszexuális európai polgárok jogi megkülönböztetésében is megnyilvánuló társadalmi kirekesztés ártalmasságának felismerését tükrözi az Európai Parlament 2006-ban elfogadott homofóbia-ellenes határozata, mely a homofóbiát a rasszizmushoz, az idegengyűlölethez, az antiszemitizmushoz és a szexizmushoz hasonlítja, és felszólítja a tagországokat: védjék meg a leszbikus és a meleg embereket a gyűlöletbeszédtől és a gyűlölet-bűncselekményektől, valamint biztosítsák az azonos nemű partnereknek ugyanazt a tiszteletet, megbecsülést és méltóságot, mint a társadalom többi tagjának.

Az LMBT embereket Magyarországon a mindennapi társadalmi gyakorlatok részeként strukturális elnyomás sújtja, melynek fölszámolásához az egyenlő bánásmód megteremtését célzó eddigi jogi reformok gyakorlati alkalmazásán túl további jogi, politikai és társadalmi változások szükségesek.

A témakiírás célja olyan kutatók aktivizálása, akik a homofóbia, a transzfóbia és a HIV/AIDS stigmatizáció Magyarországon élő áldozatait – egyénekként és elnyomott társadalmi csoportok tagjaiként – érő hátrányok leküzdésének lehetőségeivel foglalkoznak empirikus vizsgálatok keretében.


Témavezető: Takács Judit habilitált kutató 
email: takacs@socio.mta.hu

A kutatás címe: Critical Study of Sexualities

A kutatási program vázlata:

This course offers critical approaches to sexuality/gender issues from a Central Eastern European social scientific perspective, by focusing on factors that influence how different sets of knowledge on sexualities have been constructed and deconstructed, used and misused socially. One of the main aims of this course is to raise awareness about the suspect character of mutually exclusive dichotomies such as the heterosexual/homosexual, man/woman, feminine/masculine categories, while comparing the relatively well-known Western theoretical frameworks and findings to the sexuality/gender themes in Central Eastern Europe, which are slowly but surely gaining increasing interest and importance.
Studying sexuality is interpreted as a broad field including subjects like culture-specific normative power regimes that can define the sexually un/natural, ab/normal, and un/healthy; sexual meaning production; sexual/intimate citizens and citizenship as well as various sexual actors and acts (including the reproductive sex of the heterosexual couple, the changing contents of perverse pleasures and sexual subversives). Since sexual power regimes, meanings, citizens, and acts are embedded in the cultural matrix of gender norms, the intersectionality of sexuality (sexual orientations, sexual preferences, sexual identities) and gender (gender identities, gender role identities, gender expressions) categories is readily recognized, but the interpretational potential of other category memberships, including ethnicity and class, will also be acknowledged.
First we shall focus on theoretical concepts, such as biopower (Foucault), sexual stigma (Plummer), identity threats (Breakwell), structural oppression (Young), transformation of intimacy (Giddens), minority stress (Brooks), hegemonic/subordinated masculinity (Connell), heterosexual matrix (Butler), sexual citizenship (Evans), queer intersectionality (Rosenblum), and sketch out useful general frameworks to aid us in our further analyses – followed by the (re)interpretation of empirical findings regarding patriarchal functions of intergenerational homosexuality in semen-centred societies; ethnographic accounts of third gender categories and their ir/relevance to modern transsexuality; measurement of different aspects of sexual orientation in survey research (including sexual behaviour, sexual attraction, sexual fantasies, emotional preference, social preference, lifestyle preference, sexual identity, as well as different partner preferences in each of the given aspects and certain variations in time); and the social exclusion of LGBT people.





A felvételivel kapcsolatban további felvilágosítással Prazsák Gergő szolgál. (prazsak@gmail.com )






vissza