ELTE TáTK

2010/11. tanév II. félév

Hely: 0.100A terem

Idő: A hét 10.15-11.45

Szociológia Doktori Iskola

Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program

Új tekintélyelvűség

Oktatók: Csepeli György, Murányi István, Prazsák Gergő, Vági Zoltán

A kurzus során egy 2010 őszén, három mintán elvégzett kérdőíves és fókuszcsoportos kutatás eredményeit kívánjuk bemutatni. A hallgatók részt vesznek mind a kvantitatív, mind a kvalitatív vizsgálat eredményeinek feldolgozásában. A kurzus célja, hogy a XXI. század globalizált és a hagyományos tekintélyekben meggyengült világában a magyar társadalom viszonyai között megvizsgálja a tekintélyelvűség jelentkezését, tüneteit, lehetséges magyarázatait. Ez a szempont természetesen lehetőséget nyújt a tekintélyelvűségtől mentes világkép és gondolkodásmód vizsgálatára is.    

Követelmények:  10-15 oldalas tudományos dolgozat készítése, az adatbázisok, illetve a fókuszcsoportos, interjús vizsgálatok alapján.

Tematika

február 21.

Elméleti bevezető

A tekintélyelvűség vizsgálatának elméleti háttere, története. A tekintélyelvűség, a dogmatizmus és a szociális dominancia. A rendelkezésre álló adatfelvételek, vizsgálatok bemutatása.

március 07. 

Értékek, világkép. Társadalmi, politikai, ideológiai attitűdök

Az elméleti megközelítések operacionalizálása. Skálák (tekintélyelvűség, dogmatizmus, SZDO). Demokrácia, politika, szélsőségesség a mai Magyarországon. Egyének és társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek megítélése.

március 21. 

Nemzettudat

A Dekker-Malova nemzeti attitűd modell. Nemzettudat, nemzeti jelképek, nemzeti ideológiai konzervativizmus elemzése kultúr- és eszmetörténeti kontextusban. Nemzeti attitűdök és politikai, ideológiai attitűdök.

április 04.  

Diszkrimináció-tolerancia 

Kirekesztő és befogadó attitűdök a mai Magyarországon. Kulturális és etnikai diszkrimináció. Cigányság helyzete. Zsidó élettörténet kutatás.

április 18.  

Indexek és típusok  

A szélsőséges attitűdök összetett mérése: szélsőségesség indexek, demokrácia indexek.

május 09.   

Magyarázó modellek   

Szélsőségesség, diszkrimináció magyarázó modellje. A tekintélyelvűség, a diszkrimináció, az előítéletesség szociológiai, szociálpszichológiai, történeti magyarázó modelljei.

Releváns magyarázómodellek kialakítása az 5. órán kialakított indexek és a korábban létrehozott összevont változók alapján.

Ajánlott irodalom

Arie W. Kruglanski (2005): A zárt gondolkodás pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest.

-         4. fejezet: A zárt és a nyílt gondolkodás korábbi pszichológiai elemzései 77-110. oldal

Csepeli György: Előítélet és antiszemitizmus. Jószöveg Műhely, Budapest, 1998

EDUCATIO, Előítéletek , 2007. 1. szám

-         Erős Ferenc: Irányok és tendenciák az előítéletek kutatásában. 3-9. oldal.

-         Kovács András: Lehet-e előítélet az előítélet? 10-16. oldal.

-         Erőss Gábor-Gárdos Judit : Az előítélet-kutatások bírálatához. 17-37 oldal.

Fábián Zoltán (1999): Tekintélyelvűség és előítéletek. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest

-         I.2. fejezet: A tekintélyelvű személyiség előzményei az európai és az amerikai társadalomkutatásban 19-39 oldal

-         I.3. fejezet: A tekintélyelvű személyiség vizsgálata és az F-skála alapjául szolgáló elmélet 40-50 oldal

John T. Jost (2003): Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája. Osiris Kiadó, Budapest.

-         I. fejezet: A rendszer-igazolási folyamatok pszichológiai kiindulópontjai és követelményei 27-106. oldal

Jim Sidanius, Felicia Pratto ( 2005):  A társadalmi dominancia. Osiris Kiadó, Budapest.

-         I. rész. Elméleti háttér 41-122 oldal

-         II. rész. Az elnyomás és pszichológiai-ideológiai összetevői. 3. fejezet: A csoportdominancia pszichológiája  123-178 oldal.

Murányi István (2006):  Identitás és előítélet. Új Mandátum, Budapest.

-         2. fejezet: A nemzeti identitás és az előítélet értelmezése 23-31. oldal

-         4. fejezet: Az előítéletes gondolkodás jellemzői 44- 88. oldal

Prazsák Gergő (2011) Radikális tanácstalanság. Cigányokkal kapcsolatos konfliktusok megoldásáról alkotott vélemények szociológiai háttere