ELTE TáTK

2013/2014 tanév. I. félév.

Hely: 0.100A

Idő: 10.00-11.30

Szociológia Doktori Iskola

Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program



Nemzetek Európában

Előadó: Csepeli György, Prazsák Gergő



A nemzeti érzés-és tudatvilág egyszerre érinti a kollektív lelki szerveződések legősibb és legújabb alakzatait. A téma magában hordozza az interdiszciplinaritást. Egyszerre van szó kulturális antropológiai, szociológiai, szociálpszichológiai, közgazdasági jelenségcsoportról, melynek kutatása során a történeti szempont megkerülhetetlen. A nemzeti problematika megközelítésében a szakirodalom megosztott. Az egyik irány a természetességet, ősiséget, organicitást hangsúlyozza, ami visszavisz a távoli múltba, s onnan tekint a mai nemzetekre. A másik szakirodalmi irány a modernitás varázstalanító prizmáján keresztül tekint a nemzetre, s a modern polgári nemzetállamot létrehozó, működtető politikai, gazdasági jogi szerkezetek állnak figyelme középpontjában. Az Európai Unió perspektívája jó lehetőség arra, hogy a szakirodalmi nézeteltérések konvergáljanak. A nemzetté váláshoz vezető út tekintetében különböző európai nemzetállamok jövője azonos: valamennyiüknek szembe kell nézni a XXI. század nagy kihívásaival. Európa csak akkor tarthatja meg vezető szerepét a világban, ha képes lesz megoldani a migráció, a környezetváltozás, a tudás-gazdaság globális térhódítása során keletkezett új problémákat. A kurzus során hasznosítjuk az ISSP 1995-ös és 2003-as adatbázisait, valamint az Eurobarometer kutatsokat.



Követelmények

Az órák látogatása kötelező. Az év végére minden hallgatónak egyedül vagy társsal írnia kell egy dolgozatot, mely a nemzeti érzés-és tudatvilág valamely empirikusan operacionalizálható dimenziójával foglalkozik saját kutatás keretében. A hangsúly ebben a félévben a szélsőséges, radikális irányokra esik

Javasolt témák:

Egy nemzeti radikális internetes site bemutatása és elemzése

Kirekesztés és csoport-gyűlölködés a blogtéren

Nemzeti radikális csoportok ritusai, ünnepei, nyilvános dokumentumai

Rasszizmus, kirekesztés, gyűlölet a pop-rock zenében (együttesek bemutatása)

Rasszista jelbeszéd (öltözék, testi megjelnenés, tetoválás)

A kirekesztés és gyűlölködés szótára

A kirekesztés és gyűlölködés vizuális szimbólumai

Anti-rasszista aktivizmus

Nemzeti identitás és LMBT ellenesség

Arvisura-hit (alternatív nemeti történelmek)

Interneten szervezeődő radikális közösségek

Transzeurópai radikális network-ök

Magyar Sziget (esettanulmány)

 

Témaválasztás határideje: XI.03

Leadási határidő: XII. 31.



Menetrend

IX. 09

I A nemzet mint csoport

A bevezető előadásban vázoljuk a nemzeti problematika kutatásának történeti-elméleti problémáit. A társadalmi nagycsoportok szociálpszichológiai kutatási eredményeiből kiindulva bemutatjuk a nemzetté válásra vonatkozó elméleteket és kifejtjük a nemzet mibenlétének meghatározásával kapcsolatos dilemmákat. (kollektivizmus vs. individualizmus, ősiség vs. modernitás, természetesség vs. „csináltság”, kultúra vs. politika)



IX. 09

2.. A nemzeti identitás tudáskészlete

Leírjuk a nemzeti identitás tudáskészletének piramis modelljét. Az ISSP adatbázisai alapján bemutatjuk az azonosulás táguló köreit és megvizsgáljuk a nemzeti azonosulás kategorizációs összetevőit országonként.



X. 07

3. A nemzeti azonosulás érzelmi összetevői

Az ISSP adatbázisai alapján bemutatjuk az etnocentrizmus és a nemzeti büszkeség mutatóit országonként 1995-ben és 2003-ban.



XI. 04

4. A nemzeti név hatalma.

Nemzeti szemantikai univerzum. A nemzet megjelenése az interneten tárolt információk terében.



XI. 18

5. Nacionalizmus

A nacionalizmus mint a nemzeti lét ideologikus meghatározása. Tematizációk, értékek, igazoló sémák, narratívák. Az idegenség és a másság. Kisebbségek. Xenofóbia. ISSP adatok bemutatása országonként.



XII. 02

6. El nem múló történelem

A nemzettipológia alapja a politikai és a kulturális nemzetalkotó elemek megkülönböztetése, melyek történetileg más eltérő körülmények között jutottak szerephez a modern nemzetállam létrejöttében. Elméletileg a politikai elem túlsúlya esetén az „államnemzet”, a kulturális elem túlsúlya esetében a „kultúrnemzet” ideáltípusa jön létre. A rendelkezésre álló adatok alapján az európai nemzetállamok esetében leteszteljük ezt az elméletet.



Irodalom

Anderson, B. 2006. Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. Budapest: L’Harmattan

Bibó I. Az európai egyensúlyról és békéről. In Bibó, I: Válogatott tanulmányok. 1935-1944.

Budapest: Magvető

Bretter, Z., Deák Á.(szerk)  (1995) Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Pécs: Tanulmány Kiadó

Brubaker, R. 2006. Nacionalizmus új keretek között. Budapest: L’Harmattan

Csepeli, Gy. 1992. Nemzet által homályosan. Budapest: Századvég

Csepeli Gy. 2009. Válság és nemzet. 7. 31-37.

Csepeli Gy., Örkény, A. 1998. Nemzetközi összehasonlító szociológiai vizsgálat a nemzeti identitásról. Szociológiai Szemle. 3. 3-36.

Csepeli, Gy., Örkény, A., Székelyi, M. 2002. Nemzetek egymás tükrében. Interetnikus viszonyok a Kárpát-Medencében. Budapest: Balassi

Csepeli, Gy., Örkény, A., Székelyi, M. 2007. Az Európa-projekt. Mozgó Világ. 3, 27-31.

Csepeli, Gy. Prazsák, G. 2011. Az el nem múló feudalizmus. Társadalomkutatás. Vol. XXIX. No.1.

Eurobarometer 71: Future of Europe. Brusseles: European Commission

Gerő. A. 1990. Heroes’ Square. Hungary’s History in Stone and Bronze. Budapest: Corvina

Hagendoorn, L., Linssen, H., Tumanov, S. 2001. Intergroup Relations in States of the Former Soviet Union. The Perception of Russians. East Sussex: Psychology Press

Hofer, T. (szerk.) 1991. Népi kultúra és nemzettudat. Budapest: Magyarságkutató Intézet

Hunyady, Gy.(szerk.) 2001. Nemzetkarakterológiák. Budapest: Osiris

Hunyady, Gy. 1996. Sztereotípiák a változó közgondolkodásban. Budapest: Akadémiai

Hupchick, D.P., Cox, H.E. Cox. 2001. The Palgrave Concise Historical Atlas of Eastern Europe.New York: Palgrave.

Kántor, Z. (szerk.) 2004. Nacionalizmuselméletek. Budapest: Rejtjel politológiai könyvek

Leersen, J. 2006. National Thought in Europe. A cultural history. Amsterdam: Amsterdam University Press.

Örkény A., Székelyi M., Csepeli Gy. Poór J., Várhalmi Z. 2007. Nemzeti érzés és európai identitás. Budapest: Arktisz Kiadó.

Prazsák, G. (szerk.) 2011. Nemzetek Európában. Budapest: ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola, Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Program

Schmitt, C. 2002. A politikai fogalma. Budapest: Osiris

Szabó, I. 2009. Nemzet és szocializáció. Budapest: L’Harmattan

Szűcs, J. 1974. Nemzet és történelem. Tanulmányok. Budapest: Gondolat


vissza