Civilizációs folyamatok

előadó: Gecser Ottó

gecsero@tatk.elte.hu

Hely: 0.100 A

Idő: 14.00-15.30



Norbert Elias először 1939-ben (magyarul 1987-ben) megjelent főműve A civilizáció folyamata a társas viselkedés fokozódó szabályozásának és az egyre kiterjedtebb szabályozás fokozatos belsővé válásának folyamatát mutatja be a késő középkortól a 19. századig. Ugyan e civilizációs folyamat egyes összetevőinek leírása és magyarázata vitathatónak, sok esetben akár cáfolhatóak is bizonyult, a könyv továbbra sem veszítette el relevanciáját, amit elsősorban az bizonyít, hogy a társas viselkedés mintázatainak hosszabb távú változásaival foglalkozó kutatók rendszerint vagy Elias ellenében, vele vitatkozva, vagy Eliast továbbgondolva, kiegészítve fogalmazzák és válaszolják meg kutatási kérdéseiket. A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat azokkal a fontosabb kutatási irányokkal, amelyek Elias civilizációelméletéhez kapcsolódnak, és ezen keresztül elősegítse a hosszabb távú társadalmi-kulturális változások szisztematikus, fogalmi és módszertani szinten is reflektált elemzési lehetőségeinek végiggondolását. 

 

A félév programja

A félév során hatszor fogunk találkozni. Az első alkalommal (02.17.) én (G. O.) adok elő Norbert Eliasról. Az ezt követő négy alkalommal (03.03., 03.31., 04.14, 04.28.) referátumokat és korreferátumokat hallgatunk és vitatunk meg, amelyek a „Referátum és korreferátum témák” című szakaszban szereplő olvasmány-blokkokat dolgozzák fel (ld. lejjebb). Az olvasmányok megtalálhatók a Coospace-en vagy a neten (az előbbi esetben a „coospace” kifejezés, az utóbbiban egy link található a címük után, kapcsos zárójelben). Az utolsó órán (05.12.) pedig megbeszéljük azokat a kurzus témájához kapcsolódó kutatási terveket, amelyeket a hallgatók a félév során készítettek.

 

Követelmények, értékelés

1. A hallgatók egy referensből és egy korreferensből álló párokat alkotnak. Mindegyik pár választ egy témát az alább felsoroltak („Referátum és korreferátum témák”) közül.

- Mind a referens, mind a korreferens alaposan elolvassa, és a másikkal megbeszélve végiggondolja a témához tartozó olvasmányblokk olvasmányait.

- A referens feladata, hogy az olvasmányblokk olvasmányaiból kiindulva, de meglevő ismereteit, korábbi olvasmányait is felhasználva egy koherens, PowerPointos előadást készítsen, pontosan meghatározva a szerzők főbb állításait, bemutatva kutatásuk empirikus alapját és módszerét, rekonstruálva (és további, saját szempontokkal is erősítve) érvelésüket. A referens előadása akkor jó, ha minél nagyobb meggyőző erővel, minél tágabb és biztosabb empirikus alapon érvel minél pontosabban meghatározott tézisek mellett.

- A korreferens feladata a bemutatott érvelés szintén PowerPointos előadás formájában történő bírálata, gyenge pontjainak bemutatása a blokkban szereplő olvasmányok, ill. saját ismeretei, korábbi olvasmányai felhasználásával. Ha az olvasmányblokkban közvetlenül egymással vitatkozó szerzők vannak, akkor természetszerűleg egyik szöveg a referens, a másik pedig a korreferens előadásában kap nagyobb szerepet. A korreferens előadása akkor jó, ha minél nagyobb meggyőző erővel, minél tágabb és biztosabb empirikus alapon érvel a referens tézisei ellen.

- A hallgatóság feladata, hogy releváns kérdéseket tegyen fel a referátumokra/korreferátumokra vonatkozóan.

- A referátumokat/korreferátumokat a hallgatóság osztályozza ötfokú skálán, egységes anonim kérdőív segítségével. A jegy az így kapott részjegyek számtani közepe.

2. Minden hallgató talál magának egy témát, amelyből a félév végére (határidő: 04.28.) kutatási tervet készít. A téma bármi lehet, ami releváns módon kapcsolódik a kurzushoz. Különösen ajánlott a készülő disszertáció valamelyik résztémájának kiemelése, és az eliasi keretben való végiggondolása. A kutatási terv három kifejtő részből és bibliográfiából áll, 10-20000 leütés terjedelemben.

- Az első rész meghatározza a szakirodalomban azonosítható tágabb témát, amibe a tervezett kutatás illeszkedik (pl. „A gyilkossági arányszámok változásának hosszú távú trendjei”), és röviden bemutatja a téma kutatástörténetét (kik, mit és mikor írtak, ill. mik a főbb eredményeik).

- A második rész az első részhez kapcsolódóan bemutatja, hogy miért van szükség a kutatásra, mi az, ami nem szerepel, nem elégséges, vagy akár kimondottan téves a korábbi kutatásokban, és mire vállalkozik a kutatási terv készítője.

- A harmadik rész bemutatja, hogy milyen empirikus anyag felhasználásával, milyen módszerrel fogja a kutató elvégezni a kutatást.

- A kutatási terveket e-mailben kell elküldeni a sillabusz elején szereplő e-mail címre. A levél tárgyrovatában szerepeljen az „eliasprojekt” kifejezés.

- A hozzám beérkezett kutatási terveket név nélkül, számozva mindenkinek el fogom küldeni. A kutatási terveket az utolsó óráig mindenkinek el kell olvasnia. Az utolsó órán ezeket a kutatási terveket fogjuk megbeszélni, pontozni és az elért pontszám alapján osztályozni.

A félév végi jegy a referátumra/korreferátumra és a kutatási tervre kapott jegyek számtani közepe.

Előzetes ismeretek: A kurzus arra a feltevésre alapul, hogy a hallgatók ismerik Elias civilizációelméletét. Akik mégsem ismerik, azokat arra kérem, hogy A civilizáció folyamatából a következő szakaszokat olvassák el:

§Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások. Ford. Berényi Gábor (Gondolat, Bp., 1987). 1 fej., 101-161. old.; 2. fej., 162-265 („A ‘civilizáció’ mint az emberi viselkedés sajátos megváltozása” c. szakasztól a „Villa használata evés közben” c. szakaszig) és 311-386. old. („A hálóhelységben való viselkedésről” c. szakasztól a „Bepillantás egy lovag életébe” c. szakaszig); 3. fej., 520-536. old. („A monopolmechanizmusról”); Összefoglalás, 677-788. old. („A felső réteg erősebb kötöttségei. Erősödik a felfelé törekvés” c. szakaszig). [Coospace]


Referátum és korreferátum témák

A. Civilité és civilizáció: Úgy és azért változott-e meg az európai felső rétegek viselkedése a középkor és a 19. sz. között, mint Elias gondolta?

§Gordon, Daniel: Citizens without Sovereignty. Equality and Sociability in French Thought, 1670-1789. Princeton University Press, Princeton, N.J., 1994. 3. fej., 86-128. old. [Coospace]

§Duindam, Jeroen: Myths of Power. Norbert Elias and the Early Modern European Court. Amsterdam University Press, Amsterdam, 1995. 3. fej., 35-80. old.; 6. fej., 137-158. old.; 7. fej., 159-180. old. [Coospace]

§Gillingham, John: From Civilitas to Civility. Codes of Manners in Medieval and Early Modern England. Transactions of the Royal Historical Society, 6. sor., 12. évf., 2002, 267-289. old. [Coospace]

§Miller, William Ian: Warriors, Saints, and Delicacy. In: uő.: The Anatomy of Disgust. Harvard University Press, Cambridge, Mass., 1997. 143-178. old. [Coospace]

B. Egészség és betegség a civilizáció folyamatában

§Goudsblom, Johan: A nagy járványok és a civilizáció folyamata. In: Léderer Pál (szerk.): Az AIDS-gondolkodás. T-Twins, Bp., 1994, 11-30. old. [Coospace]

§Labisch, Alfons: The Social Construction of Health. From Early Modern Times to the Beginnings of the Industrialization. In: Jens Lachmund – Gunnar Stollberg (szerk.): The Social Construction of Illness. Illness and Medical Knowledge in Past and Present. Steiner, Stuttgart, 1992, 86-101. old. [Coospace]

§Pinell, Patrice: Modern Medicine and the Civilising Process. Sociology of Health & Illness, 18. évf., 2008, 1-16. old. [Coospace]

§Tomes, Nancy: The Private Side of Public Health. Sanitary Science, Domestic Hygiene, and the Germ Theory, 1870-1900. In: Judith W. Leavitt – Ronald L. Numbers (szerk.): Sickness and Health in America. Readings in the History of Medicine and Public Health, 3. jav. kiad., The University of Wisconsin Press, Madison WI, 1997, 506-527. old. [Coospace]


C. Személyközi erőszak és történelmi változás: Gyilkossági arányszámok Európában és Amerikában

§Monkkonen, Eric: Homicide. Explaining America’s Exceptionalism. The American Historical Review, 111. évf., 2006, 76-94. [html+pdf]

§Schwerhoff, Gerd: Criminalized Violence and the Process of Civilization – A Reappraisal. Crime, History & Societies, 6. évf., 2002, 103-126. old. [pdf] (Spierenburg alábbi, 2001-es cikkének kritikája)

§Spierenburg, Pieter: Violence and the civilizing process. Does it work? Crime, History & Societies, 5. évf., 2001, 87-105. old. [pdf]

§Spierenburg, Pieter: Democracy Came Too Early. A Tentative Explanation for the Problem of American Homicide.” The American Historical Review, 111. évf., 2006, 104-114. [html+pdf]

§Thoden van Velzen, H.U.E.: The Djuka Civilization. The Netherlands’ Journal of Sociology, 20. évf., 1984, 85-97. old. [pdf]

 

D. Civilizáció és Sport: A sportolói és nézői erőszak változásai

§Elias, Norbert: A sport eredete mint szociológiai probléma. Replika, 29. sz., 1998, 41-54. old. [Coospace]

§Dunning, Eric – Graham Curry. Public Schools, Status Rivalry and the Development of Football. In: Eric Dunning – Dominic Malcolm – Ivan Waddington (szerk.): Sport Histories. Figurational Studies of the Development of Modern Sports. Routledge, London – New York,  2004, 31-52. old. [Coospace]

§Hadas Miklós: A modern férfi születése. Helikon, Bp., 2003, 65-134. old. [Coospace]

§Dunning, Eric – Patrick Murphy – John Williams: Spectator Violence at Football Matches. Towards a Sociological Explanation. The British Journal of Sociology, 37. évf., 1986, 221-244. old. [Coospace]

 

E. Civilizáció és fegyelmezés: Elias és Foucault

§Foucault, Michel: Felügyelet és büntetés: A börtön története. Ford. Fázsy Anikó és Csűrös Klára. Gondolat, Bp., 1990. III. rész, 2-3, fej., 233-311. old. [Coospace]

§Pratt, John: Elias and Modern Penal Development In: Steven Loyal – Stephen Quilley (szerk.): The Sociology of Norbert Elias, Cambridge University Press, Cambridge, 2004. 212-228. old. [Coospace]

§Spierenburg, Pieter: Punishment, Power, and History. Foucault and Elias. Social Science History, 28. évf., 2004, 607-636. old. [Coospace]

§Sharpe, James A.: Civility, Civilizing Processes, and the End of Public Punishment in England. In: Peter Burke – Brian Harrison – Paul Slack (szerk.): Civil Histories. Essays Presented to Sir Keith Thomas. Oxford University Press, Oxford, 2000, 215-230. old. [Coospace]

F. Modern Etikett: Demokratizálódás és Informalizálódás

§Post, Arjan: Has the Informalisation Process Changed Direction? Manners and Emotions in a Dutch Advice Column 1978–1998, Irish Journal of Sociology, 13. évf., 2006, 84-103. old. [Coospace]

§Stearns, Peter: Battleground of Desire. The Struggle for Self-Control in Modern America. New York University Press, New York, 1999. 1. fej., 3-29. old. [Coospace]

§Wouters, Cas: Etiquette Books and Emotion Management in the 20th Century I-II, Journal of Social History, 29. évf., 1995, 107-124. és 325-340. old. [Coospace]

§Yosifon, David – Peter N. Stearns: The Rise and Fall of American Posture. The American Historical Review, 103. évf., 1998, 1057-1095. old. [Coospace]

 

G. A civilizációs folyamat és az érzelmek társas/társadalmi meghatározói

§Miller, William Ian: Emotions, Honor, and the Affective Life of the Heroic. In: uő.: Humiliation. And Other Essays on Honor, Social Discomfort, and Violence. Cornell University Press, Ithaca NY, 1993, 93-130. old. [Coospace]

§Rosenwein, Barbara H.: Worrying about Emotions in History. The American Historical Review, 107. évf., 2002, pp. 821–845. [Coospace]

§Scheff, Thomas J.: Elias, Freud and Goffman. Shame as the Master Emotion. In: Steven Loyal – Stephen Quilley (szerk.): The Sociology of Norbert Elias, Cambridge University Press, Cambridge, 2004, 229-242. old.

§Stearns, Peter N. – Timothy Haggerty: The Role of Fear. Transitions in American Emotional Standards for Children, 1850-1950. The American Historical Review, 96. évf., 1991, 64-94. old. [Coospace]

H. Civilizáció, de-/diszcivilizáció, barbarizálódás

§Burkitt, Ian: Civilization and Ambivalence. The British Journal of Sociology, 47. évf., 1996, 135-150. old. [Coospace]

§Elias, Norbert: A németekről. Hatalmi harcok és a habitus fejlődése a tizenkilencedik-huszadik században. Ford. Győri László. Helikon, Bp., 2002. III. fejezet, III. függelék: Az állami erőszakmonopólium felbomlása a weimari köztársaságban, 198-207. old. [Coospace]

§de Swaan, Abram: Dyscivilization, Mass Extermination and the State. Theory Culture & Society, 18. évf., 2001, 265-276. old. [Coospace]

§Dunning, Eric – Stephen Mennell: Elias on Germany, Nazism and the Holocaust. On the Balance between ‘Civilizing’ and ‘Decivilizing’ Trends in the Social Development of Western Europe. The British Journal of Sociology, 49. évf. 1998, 339-357. old. [Coospace]

§Wacquant, Loïc: Decivilizing and Demonizing. The Remaking of the Black American Ghetto. In: Steven Loyal – Stephen Quilley (szerk.): The Sociology of Norbert Elias, Cambridge University Press, Cambridge, 2004, 95-121. old. [Coospace]

 

Az általános tájékozódást segítő honlapok

- http://hyperelias.jku.at

- http://www.norberteliasfoundation.nl

 

Nemzetközi bibliográfia az Elias elméletéhez kapcsolódó kutatásokról (szerzők szerint):

A-B: http://hyperelias.jku.at/HyperElias-Secondary.htm

C-F: http://hyperelias.jku.at/Secondary_c-f.htm

G-I: http://hyperelias.jku.at/Secondary_g-i.htm

J-L: http://hyperelias.jku.at/Secondary_j-l.htm

M-Q: http://hyperelias.jku.at/Secondary_m-q.htm

R-S: http://hyperelias.jku.at/Secondary_r-s.htm

T-Z: http://hyperelias.jku.at/Secondary_t-z.htm