ELTE TáTK

2009/2010 tanév. II. félév.

Hely: 0.100A terem

Idő: B hét 12.00-13.30

Szociológia Doktori Iskola

Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program



Média, médium, medialitás

Előadó: Dr. Szirák Péter, DE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

A médiumok történetével és jelenével foglalkozó tudományos diskurzus igencsak szerteágazó, s ennek a bonyolult tudásterületnek talán csak egy közös előfeltevése van: az ember és világa közti közvetítettség ténye. Azzal a világgal, amelyben élnek, vagy amellyel szembesülnek, az emberek nem közvetlenül állnak szemben, a tér nem üres az emberek és a világ között. Egyedül ez a „közöttiség”, illetve ami azt kitölti, határozza meg az emberek helyét a világban, teszi őket „szubjektumokká” és – megfordítva – ez hagyja a világot az ő világukká válni, tehát olyan valamivé, amit valamilyen módon észlelnek, értelmeznek, amin keresztül megértésre jutnak másokkal, és amibe cselekvőleg beavatkozhatnak. Az ember jeleket helyez a világba, majd e jelek szőtte közvetítő közegek (médiumok) révén igyekszik eligazodni abban, törekszik megtapasztalni, megérteni azt.

A Médium, média, medialitás-kurzus a kultúra közvetítő közegeinek történeti áttekintésére vállalkozik. Bemutatja a médiatechnológiai változások (szóbeliség, írásbeliség, nyomtatás, elektronikus följegyzés, mozgókép stb.) kultúraformáló hatását, ezzel összefüggésben az ember önmagáról alkotott képének módosulásait, s a médiumok önállósuló, az emberre is visszaható, világalakító szerepét.

Tematika

  1. Érzékelés, észlelés, fogalmiság. Az intermediális „fordítások” (szöveg, kép, mozgókép)

  2. A szóbeliség és írásbeliség kultúrtörténete (E. Havelock, W. J. Ong)

  3. Történelem és medialitás (Gadamer, Koselleck, Rüsen). Az archiválás történeti modelljei (F. A. Kittler)

  4. A technomédiumok keletkezése (távíró, fénykép, fonográf, gramofon, mozgókép, rádió, televízió, számítógép)

  5. A medialitás mint az emberi érzékelés kiterjesztése (M. McLuhan). A medialitás antropológiai vonatkozásai (K. L. Pfeiffer). Szimuláció, immerzió, implantáció

  6. Jelentés vs. jelenlét (H. U. Gumbrecht). A médiumok (művészeti ágak) versengése

Szakirodalom

Friedrich Nietzsche: A nem-morálisan felfogott igazságról és hazugságról (1873), Athenaeum, 1992/3

Történelem, kultúra, medialitás, szerk. Kulcsár Szabó Ernő és Szirák Péter, Budapest: Balassi, 2003 (különösen: 31-70. ill. 96-210.)

Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában (1936), in Kommentár és prófécia, Budapest: Gondolat, 1969, 301-334 ill. 386-394.

K. Ludwig Pfeiffer: A mediális és az imaginárius. Egy kultúrantropológiai médiaelmélet dimenziói. Budapest: Magyar Műhely-Ráció, 2005 (különösen: 11-49. ill. 98-137.)

H. U. Gumbrecht: Diesseits der Hermeneutik, Frankfurt/Main: Suhrkamp, 2004

Fodor Péter: Hiszem, ha látom (Bret Easton Ellis: Amerikai pszichó), in Az esztétikai tapasztalat medialitása, szerk. Kulcsár-Szabó Zoltán és Szirák Péter, Budapest: Ráció, 2004, 398-410.

vissza