Community Studies today

Instructor: Eva Kovacs

The post-structuralist and post-colonial theories of the eighties and nineties attempted to rethink the concepts of community, communality and ethnicity. These approaches generally rested on the assumption that modern capitalism and liberalism had created exclusive democracies, from which wide social layers and groups were excluded. Post-structuralist critique put an emphasis on locality rather than community and communality. Today, mainstream theories discover the Weberian tradition again. Accordingly, we should not imagine the community on the basis of the subjective cohesion of the social actors but rather on that of interest mediation or societal networks.

Substantially, Community Studies describe and analyse cohesive and pervasive social processes in a clear social frame whose profile is experienced by both the researchers and the social actors to be researched. Community Studies is not a sub-discipline of sociology, ethnology, anthropology or Cultural Studies but a method, a genre of these disciplines.

The third generation of Community Studies focuces on cultural (ex)changes among ethnic communites, the reproduction of gender roles, local policy-making, etc. Analysing the impact of globalisation, Community Studies invented a paradigm of the reproduction of locality, namely, the ethnic landscape (Appadurai). Ethnic landscape is an important feature of social life, although it is not given, it always has to be reproduced. In this process, the context and emotional stucture of real social forms (neighborhoods, communities) will be produced. Locality performs itself with the help of skills specific to this production. Therefore, stake of community is not the feeling of being together but the guarantee of self-esteem and appreciation of communities against other social formations.

Literature

Appadurai, A. 2003. “A lokalitás teremtése.” In Regio 3.

Barth, F. 1996. Régi és új problémák az etnicitás elemzésében. Regio 1:3-25.

Bourdieu, P. 1998. Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In Lengyel, Gy., Szántó Z. (szerk.) Tőkfajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. Budapest: Aula.

Castells, M. 2005. Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra: A hálózati társadalom. Budapest: Gondolat.

Cohen, A. 1985. The Symbolic Construction of Community. London: Tavistock.

Czoch, G. –Sonkoly, G. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen: Csokonai Kiadó.

Featherstone, M., Lash, S.1999. Spaces of Culture. London: Sage/New Delhi: Thousand Oaks.

Geertz, C. 1993. Local Knowledge. New York: Basic Books.

Geertz, 1994 (173) Sűrű leírás és „a bennszülöttek szemszögéből”. Az antropológiai megértés természetéről. In Niedermüller, P. (szerek.) Az értelmezés hatalma. Budapest: Századvég.

Ginzburg, C. 2003. Éjszakai történet. A boszorkányszombat megfejtése. Budapest: Európa.

Letenyei, L. 2005. Településkutatás. Budapest: Ráció.

McFarlaine, A., Harrison, S., Jardine, Ch. 1977. Reconstructing Historical Communities. Cambridge: Cambridge University Press.

McFarlaine, A. 1977. History, Anthropology and the Study of Communities. Social History. Vol. 5.

Parsons, T. 1960. The principle structure of community: A sociological view. In Structure and Process in Modern Societies. Glencoe: Free Press

Putnam, R. 1995. Bowling Alone. The collapse and revival of American community. New York: Simon and Schuster.

Roberston, R. 1995. Glocalization. Time-Space-Homogeneity-Heterogeneity. In Featherstone-Lash-Roberston, 8-30

Rosental, P-A. A”makro” felépítése a „mikroszinten” keresztül: Fredrik Barth lés a microstoria. In Czoch-Sonkoly 71-88.

Sárkány M. 2000. Közösségtanulmányok és összehasonlításuk lehetőségei. In Sárkány M. Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában. Budapest:L’Harmattan. 56-71.

Schlumbohm, J. 2000. Mikrotörténelen-makrotörténelem. Aetas 4.

Shields, R. 1991. Places on the Margin. London: Routledge.

Stacey, M. 1969. The Myth of the Community Studies. British Journal of Sociology Vol. 20. No.2: 34-47

Szelényi I. 2001. Mit csinál egy szociológus. Magyar Lettre International 40: 20-22.

Tönnies, F. 1983. Közösség és társadalom. Budapest: Gondolat

Weber, M. 1987. Szociológiai alapfogalmak. 9. §. Közösség és társulás. In Gazdaság és társadalom. I. 66-68. Budapest: KJK.

White, W. F. 1999. Utcasarki társadalom. Egy olasz negyed társadalomszerkezete. Budapest: Új Mandátum.

back